Zsombolya város Románia nyugati részén van, Bukaresttol 572 km-re vasúton illetve 600 km-re közúton, a 20°38′ keleti hosszúsági illetve a 45°46′ északi szélességi fokon. Temes megyén belül, annak nyugati sarkában helyezkedik el, 39 km-re (vasúton) a megyeszékhelytol Temesvár megyei jogú várostól.

Földrajzilag Zsombolya a Bánáti Alföldön, a Temes és a Maros Alföldjének találkozásánál helyezkedik el. A két domborzati egység közötti határvonalat települések egyvonalú sora jelzi: Nagyköcse-Gyertyámos-Temeskenéz. A város átlagos tengerszint feletti magassága 82 méter. Mivel fontos kommunikaciós vonalak keresztezodésén fekszik, melyet Romániát kötik össze a volt jugoszláv térséggel, igy egy fontos határmenti vasúti és közúti csomópont Románia és Szerbia határán.

A román városi rendszerben Zsombolya a kis városok kategóriájába tartozik a maga 20.000-nél kevesebb lakosával, ezzel országos szinten a 175. helyen áll az ország 261 városából. Temes megye szintjén Zsombolya a lakosok száma szerint a IV. helyen áll (11.113 lakos 2002-ben) ,Temesvár, Lugos és Nagyszentmiklós mögött. A megye összlakosságának a 1,5%-át illetve városi lakosságának a 2,5%-át teszi ki. ului.

Földtanilag a felső réteg erosen tagozódott és nagy tektónikus mobilitás jellemzi. Domborzati szempontból a Zsombolyai Alföld része, mely a Maros Alfoldjének alegysége és amely a Bánsági Alföld északi részét képezi

A város klimáját egy évi 10,7ºC-os átlaghomérséklet és 570 mm-es csapadék jellemzi. Vizrajzilag jelentosek a mély felfele haladó és geotermális vizek.
A növényzet zöme sztyeppés gyep, mely nagy részét a mezogazdasági termesztés foglalja el. A talaj nagyon termékeny, a csernóziumok kategóriájába tartozik.

A város elso torténelmi emlitése 1332-re nyúlik vissza. Az 1766-os betelepitésekig Chumbul, Chombol, Csomboly, Zsomboly néven ismert. A német betelepitésekkel egyidejuleg veszi fel a Hatzfeld, majd 1924-ben a Jimbolia nevet.1857-ben adják át Románia egyik elso vasútvonalát mely Zsombolyát Temesvárral köti ossze. Az elso ipari egység – a „Bohn & Co” téglagyár 1864-ben létesül (késobb „Ceramica”). A XVIII.-ik század második felét a lendületes városrendezési és urbanisztikai fejlodés jellemzi.

A második világháború után Zsombolya fontos ipari központtá vált. Az 1989 decemberében zajló román forradalom óta a város jelentős gazdasági, politikai és társadalmi átalakulásokon ment keresztül. A város jelenlegi kilátásai a külföldi befektetések és az általános fejlõdés szempontjából pozitívak.

 

Gazdasági szempontból, a mezőgazdaság elsődleges fontosságú. A mezőgazdasági terület 9735 ha, amiből 97% szántóterület, 3% legelő és rét.
Az ipart továbbra is a könnyűipar jelenti városunkban (cipőgyártás, készruha és textilipar) elektronika és elektrotechnika, mechanika valamint műanyaggyártóipar. A város aktív lakosságának 58% - a iparban foglalkoztatott.
A város legjelentősebb üzemei a SUMIDA Románia –
elktronikai alkatrészgyártás –,ADIENT – gépkocsi alkatrészgyár, Halm Technologie – szivattyúgyár, Faulhaber Motors – mikromotorgyár és Kabelsysteme Hatzfeld – audiovideo huzalgyár.

Az ipar harmadlagos ágazata a szolgáltatások teljes körét lefedi, és a teljes ipari tevékenység 38% -át képviseli.
Sorrendben és kihasználásban a harmadik gazdasági ágazat a vasúti szállítás, mivel Zsombolya rendelkezik mellék vasúti ágakkal, mint a Temesvár-Zsombolya-Kikinda (Szerbia) és a Zsombolya-Lovrin között futó vasútvonal. Zsombolya be van kötve az 59A, Temesvár – Zsombolya– Srbska Crnja (Szerbia) és az 59C, Zsombolya Nagyszentmiklós nemzetközi autópályákhoz. Lovrinnal, Zsombolyát a DJ 594-es megyei autópálya köti össze.
A városban öt óvoda működik, egy I-VIII osztályos általános iskola, ahol több mint 1000 gyermek tanul és egy középiskola, ahol több mint 1200 tanuló tanul.

.
Kulturális szempontból Zsombolya hat múzeummal és két emlékházzal rendelkezik: "Sever Bocu" Sajtómúzeum, Stefan Jäger Múzeum, "Szent Florian" Tűzoltók Múzeuma, ás a Román Vasúti Múzeum, Dr. "Karl Diel" Emlékház és "Petre Stoica" Emlékház. Ezen kívül a Művelődési Ház és a városi könyvtár egész évben számos kulturális eseményt szerveznek.

A "Sever Bocu" Sajtómúzeum (Lorena utca 35) országunkban egyedülálló intézmény, amelyet 2007-ben nyitottak meg. Petre Stoica erőfeszítésének köszönhető, hogy összeállította az értékes gyűjteményt. A bemutatott újságok időutazást kínálhatnak az érdeklődőknek.
Gyűjteménye olyan újságokat tartalmaz, amelyeket a 19. század első felétől kezdve, a mai napig jelentek meg Romániában és a diaszpórában, román, német, magyar, szerb, francia, angol, bolgár, orosz, ukrán horvát, olasz, török, héber stb. Nyelveken. A kiadványok különféle területeket fednek le: irodalom, történelem, orvostudomány, ipar, sport és divat. A román történelem és kultúra híres személyiségeinek régi névjegykártyáival is találkozhat.
A Banat régió mindig is kozmopolita terület volt, ahol a különféle etnikai háttérrel rendelkező lakosság békében és kölcsönös megértésben élhettek - a Sajtómúzeum rögzíti és azonosítja ezt a kulturális elemet.

 

 

 

 

 A zsombolyai CFR Múzeum, a vasútállomás közelében található. A vasúti közlekedésre jellemző régi tárgyakat, valamint különböző korszakokból képeslapokat, vasúti jegyeket és érméket mutat be a kiállítás.

 

 

 

 

 

 

A „St. Florián" Tűzoltó Múzeum (L. Rebreanu utca, 9. sz.), jellemző Zsombolya városra, tekintettel a város tűzoltási tevékenységének hosszú hagyományaira, az utóbbi 130 évből tárol tárgyakat, mint a különféle sisakokat, tömlőket, gáz és füstmaszkokat, különféle berendezéseket, tűzoltókocsikat is.

 

 

 

 

 

Stefan Jäger Museum - the entity is representative for the Swabian culture. Thus, the museum includes ethnography and archeology sections and a Swabian room and also the painter’s workshop where you can see paintings and drawings.

 

 

 

 

 

 

A „Dr. Karl Diel" Emlékház (Dr. Diel, str. 4.) a 19. század végének - a 20. század elejének Zsombolya szimbolizmusát dr. Karl Diel hires helyi orvos személyisége jellemzi. A nevét viselő emlékházban orvosi műszerek, orvosi kötetek, valamint személyes tárgyak találhatók, azokhoz
tartoznak, akik felállították a kórházat a városban.

 

 

 

 

 

A "Petre Stoica" Emlékház (E. Bartzer u., 14. sz.) számos tudományos vagy irodalmi kötet, lenyűgöző helyi gyűjtemény, helyii fényképek és egyéb régi tárgyak otthona, amelyek különleges légkört adnak a helynek, kiemelve a régi idők illatát.

Zsombolyán évente olyan kulturális eseményekre kerül sor, amelyek közül néhány a helyi hagyományunk részévé vált. Az ilyen típusú események fontosak, mivel a közösség szükségleteire válaszolnak. Mivel etnikailag sokszínűségű város, a zsombolyai rendezvényeknek tartalmazniuk kell ezt a tulajdonságot, és nagy igényeknek kell megfelelniük. Ezért a legnagyobb rendezvény a Zsombolyai Napok Fesztiválja. Ez egy olyan esemény, amely három napig zajlik, és amely ötvözi a kulturális, sportos és zenei tevékenységeket.
A téli szezonban a következő rendezvények kerülnek szervezésre: az “O, Te Szép Fenyő” Fesztivál, „Szent Ignác Ünnepe” – nemzetközi gasztronómiai verseny, amely népszerűsíti a bánáti régió tradicionális receptjeit és Románia nemzeti ünnepe.
Nagy eseményeknek tekintik a zsombolyai három fontos egyház ünnepeit is.
Két fontos hagyományos sporteseményt is megemlitünk. Az egyik egy városi futóverseny, amelyet egy zsombolyai világbajnok emlékére rendeznek évente, a másik pedig a birkózásnak szentelt verseny.

Zsombolya területén több mint tíz étterem, három szálloda és számos bár található.
Végül, de nem utolsósorban, a város számos fontos nemzetközi kapcsolatot létesített a következő helységekkel: Kikinda (Szerbia), Dunajska Streda (Szlovákia), Pusztamérges, Csanadpalota, Mórahalom (Magyarország) és Trebur (Németország).